Tétova ínyenc

Örmény ángádzsábur leves

dscf4102

Gyermekkoromban sokat lapozgattam Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvét.A ’80-as évek Romániájában különösen nagy értéknek számított, de én akkor még ezt nem tudhattam. Azért is érdekes számomra, hogy gyerekként egy szakácskönyvet lapozgattam, mert enni (akkor még) nem szerettem. A könyvben leírt ételek közül sok ismeretlen volt számomra, némelyik étel egyenesen varázslatosnak tűnt. Például az örmény fülleves, az ángádzsábur leves. Emlékszem, sokszor elolvastam és nem értettem. 

Felnőttként is sokszor belefutottam a névbe, de nem lettem sokkal okosabb. El nem tudtam képzelni, hogy lesz a tejből és sok-sok zöld fűszernövényből churut, egy jellegzetes ételízesítő, amely nélkül ezt az ételt nem lehet elkészíteni. Aztán egyszer felkerült egy vendéglő étlapjára, így lehetőségem volt megkóstolni. Azóta ott van bennem, hogy ezt nekem is el kell készítenem.  De honnan vegyek churutot?

dscf4080 dscf4083

A lehetőség egyszer csak az ölembe pottyant: Réka barátnőm küldött egy kóstolásnyi adagot, neki az anyósa készít churutot. Hogy nem jutott ez hamarabb eszembe?! Mert néha a legegyszerűbb lehetőségek nem magától értetődőek. Innen már viszonylag egyszerű volt a történet. Húslevest tudok főzni. A borjúhússal töltött tésztafülecskék elkészítéséhez pedig nagy segítség volt a Fakanálforgató tollforgató blog. Innen értettem meg, hogy a miniatűr méretű fülecskék elkészítése gyorsaságot kíván (különben megszárad a tészta), ezért segítséget igényeltem. Vagy, hogy a tölteléket jól meg kell fűszerezni, különben ízetlen lesz. Öröm volt látni, ahogy a lányom keze nyomán pillanatok alatt készültek el a gyönyörű levesbetétek. Mintha mindig is ezt csinálta volna!

Annyira belejöttünk a tésztakészítésbe, hogy másnap még egyszer legyártottuk a maradék churuthoz.

Azt viszont a saját bőrömön kellett megtapasztalnom, hogy a churut mennyire savanyú! Először csak óvatosan!

dscf4087

Mindenesetre senki se csodálkozzon, ha a Julie és Julia film mintájára egyszer csak belevágok és végigfőzöm a Kövi Pál könyvet. Akadályt csak a hozzávalók beszerzése jelenthet.

Úgy olvasom, hogy a gyergyói piacon árulnak churutot, de ezt személyesen nem ellenőriztem le.

dscf4089 dscf4092

Hozzávalók: 1 1/2 l húsleves

                     

A tésztafülecskékhez: 1 tojás

                                    1 bögre/1 marék liszt 

                                    5 dkg borjúhús

                                    só, bors

Tálaláshoz: kb. 2 ek churut

                         2 ek tejföl

dscf4095

Elkészítés

1. A szokásos módon húslevest készítek. Ha megfőtt, leszűröm, csak a levét használom fel ehhez a leveshez.

2. A borjúhúst késes aprítóval ledarálom. Nagyon kevésnek tűnik ez a mennyiség, de tényleg csak ennyi kell. Jó alaposan sózom, borsozom.

3. A tésztához a lisztet a tojással összegyúrom. Annyi lisztet adok hozzá, hogy teljesen összeálljon a tészta és ne ragadjon. A tésztát két részre osztom. Az egyik felét folpack-ba csomagolom és félre teszem. A másik felét lisztezett felületen kinyújtom. 2*2 cm-es négyzetekre vágom (ez nagyon pici!) és mindenik négyzet közepére rakok egy borsónyit a fűszeres húspépből.

4. A formázás nagyon fontos, de egyáltalán nem nehéz. A négyzeteket félbehajtom, majd átlósan, a két szemben levő sarkot összecsippentem. Lisztezett felületen, letakarva hagyom, hogy kissé megszikkadjanak a levesbetétek.

5. A húslevesben kifőzöm a tésztafüleket. A churutot elkavarom a tejföllel. Kevés forró levest adok hozzá, hogy kiegyenlítsem a hőmérsékletet, majd ezt a keveréket a levesbe öntöm.

6. Tálaláskor még churutos tejfölt teszek az asztalra, hogy aki akarja tovább savanyíthassa az ételét.

dscf4097

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Tétova ínyenc says:

    Ó, most veszem észre a hozzászólást. Köszönöm a biztató szavakat, igazán megtiszteltetés. 🙂
    Nagyon szívesen megnézném eredetiben is, hogy készül ez a finomság, mert a való élet mindig más.
    Churut/hurut most is van a hűtőben, hétvégén megint tervezek készíteni füllevest. De vajon hogyan kéne akkor formázni?

  2. Jánossy Alíz says:

    Ügyes-ügyes az ángádzsáburlevesed, a fülecskéket viszont teljesen másként formázod, mint a gyergyói örménység. 🙂 Attól még csinosak és bizonyára finomak is. 🙂 Na de sebaj, Udvarhely közel van Gyergyószentmiklóshoz, hátha egyszer találkozunk és akkor megmutatom neked, hogyan készítjük mi Gyergyóban. Ja és adok neked hurtot is – churtnak csak Kövi Pál írja, senki más – a Székely Konyhába is simán h-val írtam a korrektorom javaslatára. Érdekes és figyelemreméltó a blogod, sok az új íz benne, nagyon tetszik. 🙂
    Ja, és azt majdnem elfelejtém mondani, hogy a Fakanálforgató tollforgató című blog tulajdonosa vagyok. 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!